Kétszer is írtam már (itt és itt) olyan búvárcuccokról, amelyek marha jól néznek ugyan ki, de teljesen használhatatlanok, mert a legalapvetőbb búvártörvényeket, fizikai és fiziológiai tényeket sem veszik figyelembe. Ez persze nem is csoda, mivel mindkét eszközt designerek, és nem mérnökök rajzolták. Szándékosan nem a tervezték szót használtam.
Most egy olyan elképzelésbe botlottam bele, ami szintén nagyon tetszetős, de ráadásul még technikailag is működőképesnek tűnik. Viszont az egész eszköz tök felesleges.
Mi is ez a Scubus S fantázianévre hallgató eszköz? Lényegében egy víz alatti Google Glass, de azért annál lényegesen ostobább. A búvármaszk üvege egy heads-up display is egyben, amin a vízhőmérséklet, az idő és a mélység tud megjelenni. Ezek olyan információk, amiket egyébként a búvárkompjuter is közöl velünk. Na de ez az "ügyes" kis eszköz más forradalmi újdonságot is tartalmaz. Egyfajta együgyű kommunikációs szerkentyű is egyben, hiszen 20 előre beprogramozott szöveges üzenetet tudunk vele küldeni a 100 méteres sugarú körben lévő másik eszközre vagy eszközökre. Mivel a víz alatt az olyan kis hatótávolságú technológiák, mint amilyen a Bluetooth, nem működnek, a Scubus S egy egyszerű hanghullámokon, illetve azok terjedésén alapuló megoldást alkalmaz a chat üzenetek átvitelére. Felteszem, a kütyü megálmodói is érezték, hogy ez kevés lesz a világmegváltáshoz, ezért hozzácsaptak még egy HD kamerát is, amely 1080p-vel 30 frame per sec-es videókat, 720p-vel 60 frame per sec-es videókat, valamint 12 megapixeles fotókat tud rögzíteni. Mindezek mentéséhez egy 16Gb-os beépített tárhely áll rendelkezésre. És hogy végképp úgy nézzünk ki, mint egy karácsonyfa, van még egy beépített zseblámpa is. Az egész hovelebanc működését egy USB-n keresztül tölthető akkumulátor biztosítja.
Szerintem már ennyiből is elég jól látszik, hogy ez a cucc azok közé a haszontalan eszközök közé tartozik, amiket kizárólag az újgazdag operett-búvárok vásárolnak meg. De ha nem lenne világos ennyiből, hogy miért is teljesen haszontalan eszköz a Scubas S, szeretném néhány ténnyel összezavarni a kitalálók tisztánlátását.
Először is, ahogy írtam korábban, a víz hőmérséklet, merülési idő és mélység információkat a búvárkompjúter is közli velünk, bár tény, hogy ahhoz, hogy mindezeket a kompjúterünkön nézzük meg, meg kell tennünk azt az állati fárasztó mozdulatot, hogy ránézünk a csuklónkra.
Az eredeti cikk alatti kommentekben is írta valaki, hogy a maszk egyébként a teljes búvárfelszerelés árához képest filléres tétel. Mármint egy normál maszk, nem ez csilli-villi verzió. Ezért ha tönkre megy, megsérül, nem kapok infarktust. Márpedig erre elég sok esély van és nem azért mert olyan trehányok lennénk mi búvárok. A felszerelésünk komoly fizikai igénybevételnek van kitéve, amikor pakoljuk a ládánkba a hajón, merülés előtt és után, vagy éppen elmossuk édesvízbe. Örülünk, ha a felszerelés legfontosabb részére, a kompjúterre tudunk figyelni, óvni az ütődéstől, fizikai sérüléstől, erős napsütéstől. Arról már nem is beszélve, hogy Scubus S nagy méretű display-e elég sérülékenynek is néz ki. A felszerelés darabjai ezért is elég robosztus példányok, ennek ellenére kisebb -nagyobb sérülések a legnagyobb odafigyelés mellett is keletkeznek rajtuk. Szóval pont nem hiányzik egy újabb drága kütyü, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, miközben egyébként is ezer fontos dolgot kell merülés előtt, alatt és után észben tartani. Ja és persze egy újabb aksi, aminek a töltöttségére figyelni kell.
A következő problémám az eszköz által nyújtott kommunikációs lehetőség, ami valljuk be eléggé korlátozott. 20 előre beprogramozott szöveg közül választva üzenhetünk a maximum 100 méterre lévő társunknak, feltéve, hogy ő is ilyen maszkot visel. Mi van, ha olyan váratlan eset fordul elő, amire nincs tárolt üzenetünk? Márpedig erre a funkcióra igazából akkor van szükségünk, amikor valami váratlan eset fordul elő. Szuper, hogy van tárolt üzenetem teknősre, de hát sajnos helyette egy cápa jön. Tök jó, hogy van elmentett üzenetem arra az esetre, ha öt méteren 6 percet kell dekóznom (azaz kiszellőztetni a véremből a felgyülemlett nitrogént), de az a fránya kompjúter 10 méteren is adott 3 percet. Hát én nem látnék a pipától, ha a turbósított maszkom ilyen módon pont nem tölti be azt a szerepet, amiért drága pénzen megvettem. Mondjuk persze attól is elkapna az ideg, ha a maszk heads-up displayere épp a legérdekesebb látnivaló megcsodálása közben jönne be egy üzenet egy lelkes búvártárstól.
Van itt persze még egy apróság. A kamera és a lámpa a maszkra van rögzítve, ezáltal csak oda világíthatunk és csak arról készíthetünk felvételt, ahová nézünk. Ha már világítottatok be óvatoskodva a lámpátokkal gyanús üregekbe, ha már toltátok miliméterenként közelebb a fényképezőgépeteket egy muréna fejéhez, ha már dugtátok oda vakon a fényképezőgépeteket egy kő alá, ahol egy pöttyös ráját sejtettek, akkor szerintem nem is kell tovább ecsetelnem, miért is lesz tökre használhatatlan a nagyon cool, nagyon menő, nagyon drága, nagyon high-tech maszkunk.
