Egy Adam Wandel nevű pofa állt elő egy design tervvel, amit máris sokan úgy emlegetnek, mint ami gyökeresen megváltoztatja a búvárkodásról és az ember víz alatti létezéséről alkotott elképzeléseinket. A futurisztikus "Immersed senses" névre keresztelt eszköz állítólag megváltoztatja azt a módot, ahogy ma a búvárok látnak, hallanak és lélegeznek a víz alatt, és lehetővé teszi, hogy a búvár a környezet részévé válljon, igazán otthon legyen benne. Elolvastam mindent, ami fellelhető az említett csodasisakról, és azt mondanám, várjunk még a szuperlatívuszokkal.
A sisak tetejébe épített LED lámpával például nem csak az a baj, hogy egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy bármit is rendesen megvilágítson a víz alatt, hanem az is, hogy a búvár a víz alatt a lámpáját nem csak arra használja, hogy megvilágítsa azt, amit éppen néz, hanem arra is, hogy éjszaka jelzéseket adjon vele. A jelzéseket pedig úgy adja, hogy mozgatja a lámpát, esetleg kapcsolgatja. A sisakba épített lámpával tehát szerencsétlen búvárunk csak úgy tud jelezni, ha a rángatja a fejét. Hm. Praktikus.
A másik marhaság, hogy a sisakban lévő OLED kijelző a beépített GPS segítségével teszi lehetővé, hogy a búvár mindig tudja merre jár a víz alatt, fölöslegessé téve így minden más eszközt, mely a navigálást segítené. Na ezzel csak az a baj, hogy tudtommal a GPS a kapcsolatot műholdakkal tartva képes a folyamatos helymeghatározásra, ez viszont a víz alól lehetetlen.
A legnagyobb probléma mégis a megálmodott légzési megoldással van. Pedig a víz alatt nem árt, ha a légzéssel minden rendben megy. A leírás szerint a sisak a tengervízből állítja elő az oxigént és a búvár azt légzi be, miután a sisakba épített cirkulációs rendszer az orra és a szája elé továbbította a gázt, majd a kilélegzett széndioxid a sisak tetején távozik. Ezzel az a gond, hogy a búvárok a víz alatt nem oxigént, hanem ugyanolyan normál levegőt lélegeznek be, mint a felszínen (vagy más gázkeverékeket, de semmi esetre sem tiszta oxigént). A levegő pedig csak 21% oxigént tartalmaz, de ezen kívül még 78% nitrogén és 1% egyéb gáz (pl argon) is van benne. A 100% oxigén nyomás alatt ráadásul még mérgező is, izomgörcsöket és halált okoz. De lépjünk is tovább. A búvárok ma nem normál nyomású levegető lélegeznek be, a légzőautómata két lépcsőben mindig az aktuális mélységben lévő nyomáshoz igazítják annak a levegőnek a nyomását, amit belélegzünk. Ez azért van így, mert mert a tüdőnkre ható víznyomás miatt a normál nyomású levegőt nem lennénk képesek belélegezni (és persze semmilyen más normál nyomású gázt, így normál nyomású oxigént sem). A futuresisakban nincs olyan megoldás, ami a gáznyomást a környezeti nyomáshoz igazítaná. Azaz hiába venné körül a fejünket a 100% oxigén, nem tudnánk belélegezni. Asszem így meghalni kb annyira bosszantó lenne, mint szomjanhalni a tenger közepén.
És a gondok ezzel nem értek véget. A búvárok a lebegőképességet segítő jacketbe is a palackukból fújják a levegőt. Ha nincs palack, nincs miből a jacketbe fújni a levegőt. Hogyan szabályozza így a búvár a lebegőképeségét? Pedig erre szükség lenne pont a sisak miatt. Az ugyanis óriási buborékként működik a víz alatt, már a lemerüléshez is komoly súlyokat kellene magunkra aggatni, arról már nem is beszélve, hogy mivel a sisakban lévő gáz folyamatosan a felszínre szeretne törni (hiszen merev falú tartályként működve a benne lévő nyomás állandó marad), gyakorlatilag képtelenség lenne vízszintesen úszni. Valószínűleg rettentő kényelmetlen érzés lenne, hogy miközben a ránk akasztott súlyok lefelé húzzák a testünket, a fejünkön lévő buborék felfelé a fejünket.
Arról is érdemes ejteni egy pár szót, hogy a mai légzőautómatákat úgy alkotta meg 1943-ban Jacques-Yves Cousteau és Emile Gagnan, hogy azok technikailag a lehető legegyszerűbbek legyenek. Tartalmazzanak minél kevesebb alkatrészt, amik elromolhatnak, ráadásul ha bármi mégis elromlik bennük, akkor a legrosszabb ami történhet, hogy a levegő szabadon folyik a reduktorból. Ez a búvárkalap viszont ránézésre is összetett, bonyolult eszköznek tűnik, éppen olyan elektronikus eszköznek, mint egy turmixgép. Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem bíznám az életem egy turmixgépre. :)